A blog nem véletlenül viseli a Pro és Contra címet.
Még valamikor középiskolás koromban, ha jól emlékszem Lendvai L. Ferenc: A gondolkodás története című könyvében olvastam egy elemzést a jin és jang szimbólumáról, ami nagyon megmaradt bennem. Legalábbis az a része, hogy a szimbólumban ott, ahol a legerősebb, a legszélesebb a fehér, ott jelenik meg a fekete kör és fordítva; így teremtődik meg az egyensúly a két pólus között.
Olyan nagy hatással volt rám ez a fajta életfilozófia, hogy amikor 2000-ben elkezdtem netes pályafutásomat az Index Fórumban, akkor a jinjang nicknevet választottam, és azóta is azt használom mindenütt, ahol csak lehet.
Amikor az életem bizonyos eseményeit szemlélem, azóta is keresem bennük a jót és a rosszat, az előnyöket és hátrányokat és van pár kedvenc mondásom, amit vezérelvként használok, ha nehéz helyzetbe kerülök, vagy ha nehezemre esik elfogadni, hogy nem teljesen úgy sikerült valami, ahogy szeretném.
- Minden rosszban van valami jó.
- A negatív tapasztalat is tapasztalat, csak okulni kell belőle.
- Ha megdobnak kővel, fogd a követ és építs belőle magadnak valami hasznosat.
- Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét!
- Az embernek tudnia kell, hogy a tökéletes nem létezik. Törekedni persze kell rá, de elfogadni is, hogy soha el nem érhető.
Ezért aztán a jelenlegi helyzetben is elővettem a papírt, ceruzát és megcsináltam a Robinson Crusoe-féle listát.
Mivel túl sok személyes dolgot tartalmaz az én listám, azt itt most nem osztom meg, csak az első pontot.
Rossz:
- nem lesz jövedelmem
Jó:
- de majd csak augusztustól nem lesz, és utána is van, aki eltartson
- van annyi megtakarításom, ami hosszú időre elég, ha esetleg nem lenne, aki eltartson
- csak 10 évről van szó, utána már nyugdíjas lehetek, ami megint rendszeres jövedelmet fog jelenteni, ha nem is sokat
- még találhatok munkát
- eddig szinte éhbérért dolgoztam, ennél szinte csak jobb fizetést adó munkát találhatok, vagy ugyanilyet részmunkaidővel
Az egész lista ilyen képet mutat, vagyis több a jó ebben a helyzetben, mint a rossz. Legalábbis jelen pillanatban. Nyilván a jövő kiszámíthatatlan, és a biztonság kedvéért fogok is állást keresni, de megnyugtató a tudat, hogy nem feltétlenül muszáj találnom. Csak épp nyugodtabban érezném magam tőle. Ráadásul sietnem sem kell.
A lista Jó oldalán van egy olyan tétel, ami szintén nagy megkönnyebbülés számomra, annak ellenére, hogy egyébként negatív hatással lesz az életszínvonalamra. Viszont sokkal
egyszerűbbé teszi az életem azáltal, hogy minden pénzkiadással kapcsolatos döntésre (felújítsam?, lecseréljem egy újra?, stb.) a válasz: nem.
Nem kell többé vacillálni, felkutatni számba jöhető lehetőségeket, árakat és jellemzőket összehasonlítani; az egész téma lekerült a napirendről, és ilyenből elég sok összegyűlt nálam mostanában. Komolyan, könnyebb nélkülük.
Szóval az első megérzésemet egyelőre a racionális elemzés is alátámasztja: nem is történhetett volna velem jobb dolog annál, hogy elbocsátottak.
